2010. március 31., szerda

VARRÓ DANI

Hát el vagyok egészen andalodva,
és gyönge szívem, ímé, reszketeg,
mióta éjjelente, hajnalonta
veled titokban ímélezgetek.

Nem kell megszólítás, se semmi cécó,
és az se baj, ha nincsen ékezet,
csak kebelembe vésődjék e négy szó,
hogy: Önnek új levele érkezett!

Az egész világ egy linkgyűjtemény,
az emberek, a tárgyak benne linkek,
bárhova kattintok, te tűnsz elém,
te vagy felvillanó websiteja mindnek.

Te dobogsz bennem, mint versben a metrum.
Föltettem háttérnek a képedet,
s míg körülöttünk szikrázik a chat room,
látlak, miközben vakon gépelek.

Hiába nem láttalak még, az embert,
ha minden betűd mégis eleven,
ha érezlek, mint kisujjam az entert,
van nulladik látásra szerelem?

2010. március 28., vasárnap

Kedves Blogtársak!
Ha már Márti így elkezdte a válogatást, akkor én az elektronikus levelezést választanám!
Üdv: Viki
Kedves Blogtársaim!

A megadott témák közül, én a 4-est A levelezés történetét választanám.


V.M.

PREZENTÁCIÓ készítése

Kedves Hallgatók!

A tavaszi szünet utáni órára szíveskedjenek egy maximum 10 diából álló PowerPoint bemutatót készíteni (8+címoldal+elköszönés).

Témák (kérem, hogy osszák el maguk között):
1. A hagyományos levelezés (postai levél, levelezőlap, képeslap stb.)
2. Elektronikus levelezés (e-mail, sms stb.)
3. Levelezésre is használt közösségi oldalak
4. A levelezés története
5. Az üzenetközvetítés egyéb gépi eszközei
6. A másolatkészítés eszközei

Képeket, videókat tartalmazzanak!

A ppt-k az órán bemutatásra kerülnek (2010. április 15.).

Üdvözlettel
Hajdicsné Varga Katalin

2010. március 27., szombat

Levelezési ismeretek

A szabványos levél
Magánlevelet már mindnyájan írhatunk. A hivatalos levél sokban megegyezik a magánlevéllel, de némely dologban attól eltér. Magánlevelezésünkre a személyes kapcsolat, a szubjektív (egyéni) kifejezésmód, az érzelmi megnyilatkozás és a formai kötetlenség a jellemző. A hivatalos levelekben az egyéni hangvételt háttérbe szorítják a megszabott formai kellékek, szabályok. A gépelt levél alaki (formai) előírását a Magyar Szabványügyi Hivatal MI 3495/2-86. számú szabványa tartalmazza (lásd az 1. minta). Ebből kiindulva a következőkben ismerkedjünk meg azokkal a formai követelményekkel, amelyeket a hivatalos levelek szerkesztésekor szem előtt kell tartanunk.

A levél tartalmi követelményei:
A levélírónak ismernie kell anyanyelve helyesírási szabályait, ill. a szabályzat kezelését.
A levél szövege világos szabatos, szép magyar nyelven fogalmazott legyen, tükrözze a témához szükséges szaktudást.
A mondatok rövidek, következetesen felépítettek, lényegre törőek legyenek.
Választékos stílus, a szóismétlés mellőzése jellemezze az írásművet.

A hosszabb levél tartalmi tagolást kíván:

A bevezető egy-két mondata a kapcsolatfelvételt szolgálja.
A tárgyalási részben az előzményekből logikusan következzenek a kapcsolattartás folytatására, a teendőkre vonatkozó gondolatok. Új gondolatsort új szakaszban helyezünk el, s a lényeges részekre kiemeléssel is ráirányítjuk a figyelmet.
A befejezés lezárja a gondolatsort és utal a partnerrel kapcsolatos elvárásainkra. A jól megválasztott üdvözlés elősegítheti a további levélváltást.
A levél szerkezeti követelményei:
A hivatalos levelekben (a továbbiakban: levél) alaki szempontból három fő szerkezeti részt különböztetünk meg: a fejrészt, a főrészt és a zárórészt.
A fejrész:
a feladó és a címzett adatait,
a postai utasítást (utasításokat),
a keltezést és
az irattározási adatokat,


a főrész:
a levél tárgymegjelölését,
az esetleges megszólítást és
a levél szövegét,


a zárórész:
általában az üdvözlést és
az aláírást (aláírásokat) tartalmazza, egyéb kiegészítő információkat (mellékletek, másolatot kapják stb.).

2010. március 25., csütörtök

Jegyzőkönyv

Jegyzőkönyv

• Feladata, hogy az eseményeket, tényeket, megállapodásokat valósághűen írásban rögzítse.
• Legfontosabb kritériuma a pontosság.
• Szó szerinti jegyzőkönyvre akkor lehet szükség, ha azt akarjuk, hogy a szöveg alapján később minden részletet azonosítani lehessen. Úgy kell készülnie, hogy hűen tükrözze a tényeket és/vagy elhangzottakat, ezért a szöveget nem rövidítjük.
• A jegyzőkönyvi kivonatnak is követelménye a hitelesség, de ez tömörít és rövidít.

A jegyzőkönyv kötelező elemei:

• A megbeszélés helye, időpontja
• A jelenlévők neve (a jegyzőkönyvben feltüntetve vagy csatolt jelenléti íven)
• A tanácskozás vezetőjének és a hozzászólóknak a személye
• A napirend: a tárgyalt ügyek megnevezése, a tárgyalás sorrendje; az ezekhez kapcsolódó megállapítások, állásfoglalások, határozatok
• Szavazás esetén a szavazás jellege (nyílt vagy titkos), valamint a támogató és ellenszavazatok, illetőleg az esetleges tartózkodások aránya
• Hitelesítési záradék és aláírások

Ennek alapján a jegyzőkönyv felépítése az alábbiakban adható meg:


1. Bevezetés:
• A jegyzőkönyv felvételének helye és időpontja
• A szervezet neve, címe
• Tárgya
• A jelenlévők felsorolása
• A levezető, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők személyének megnevezése
2. Tárgyalás:
• Az érdemi tartalom rögzítése:
• előadás, vitaindító, beszámoló, ismertető, tájékoztató
• felszólalások, hozzászólások, javaslatok, indítványok
• A tárgyalást vezető összefoglalása
3. Befejezés:
• A hozott határozatok felsorolása.
• Dátum/utalás a keltezésre (k.m.f.)
• Az aláírások/hitelesítés


Ezek alapján egy jegyzőkönyv a következőképpen néz ki:

Jegyzőkönyv

Készült a Mosonmagyaróvári Kar Doktori Tanácsa ülésén

2007. január 25.

Helye: Kari Tanácsterem

Jelen vannak: a mellékelt jelenléti ív alapján a bizottság határozatképes

Napirendi pontok:

Doktori Tanácsülés

. A Doktori Iskolák Tanácsai által javasolt két új Doktori Iskola vezető elfogadása és felterjesztése az Egyetemi Doktori Tanácshoz

. Javaslat PhD fokozat odaítélésére

. Egyéb ügyek

Dr. Neményi Miklós: A Kari Doktori Tanács elnöke az ülést megnyitja. Tisztelettel köszönt minden kedves kollégát. Elmondja, hogy a Kari Tanács a 2007. január 22-i ülésén elfogadta a Kari Doktori Tanács személyi összetételét. Ezzel kapcsolatban majd a külső tagokra kér javaslatot a jelenlévőktől. Ez a Kar Tudományos Tanácsa, tehát olyan tagokra kér javaslatot, akik tudnak tudományban és a Kar érdekeiben is gondolkodni. Ezután rátér az első napirendi pontra: A Szabályzat szerint a két Doktori Iskola Fóruma megtárgyalta és titkos szavazással döntöttek, hogy ki lehetne a két Doktori Iskola új vezetője. Mindkét Doktori Iskola Fórumában 20-2 arányú lett a szavazás eredménye és ezt a Doktori Iskolák Tanácsa is megerősítette. Így mindkét esetben egy-egy személy ért el 50%-ot. Ezek után a Dékán úr kettőjüket kérte fel a pályázat benyújtására. A pályázatban az önéletrajznak és a publikációs tevékenységnek kellett szerepelnie. Ezután átadja a szót dékán úrnak.

Dr. Ördög Vince: A pályázatot mind a két Jelölt elkészítette és mindenki kézbe vehette. Nem lehet tudni, hogy később, hogy alakul a Doktori Iskolák helyzete. Lehet, hogy egy nagy Doktori Iskola lesz, de ma még a praktikusság és célszerűség nem e felé halad. Az új vezetők megválasztására azért is szükség van, mert az Akkreditációs Bizottság ezt ellenőrizni fogja. Ezután köszönetét fejezi ki az eddigi vezetőknek. Még azt is megemlíti, hogy bár az Állattudományi Doktori Iskola kezdhette meg korábban a működését, most mégis ott kell a személyi feltételeket javítani. A Növénytudományi Doktori Iskola később kapta meg az akkreditációt, de ma jóval erősebb a személyi háttere. A leendő új vezetőknek is köszöni, hogy Kari érdekből is vállalták a Doktori Iskolák vezetését.

Dr. Neményi Miklós: Csak annyit tesz hozzá, hogy amennyiben hivatalosan is megtörténik a vezetői feladatok átadása, akkor ünnepélyes keretek között is megköszönik Dr. Schmidt János akadémikusnak és Dr. Kuroli Géza professzornak az eddig végzett munkájukat. Ezután a leendő vezetők kivonulnak a Kari Tanács teremből. Mivel a jelenlévők mindannyian jól ismerik a két Jelölt munkásságát, ezért rögtön a titkos szavazásra kerül sor.

A szavazás eredménye: Dr. Neményi Miklós 12 igen szavazatot és Dr. Benedek Pál szintén 12 igen szavazatot kapott.

Dr. Ördög Vince: Gratulál és sikeres munkát kíván.

Dr. Neményi Miklós: Megköszöni a bizalmat. Ezután megemlíti, hogy a Kari Doktori Tanácsba javaslatokat vár külső tagokra. Meghívott tagnak javasolja Dr. Nagy Frigyes professzor urat.

Rátér a második napirendi pontra. Érkezett a Kari Doktori Tanácshoz Dr. Reisinger Péter részéről egy bejelentés, mely szerint 2007. február 1-én Koltai Judit Petra szigorlatán az elnöki teendőket nem tudja vállalni, mert ezen a napon Keszthelyen kell előadást tartania. Megkérdezi, hogy kit javasolnak a jelenlévők elnöknek. Dr. Kuroli Géza professzor úr vállalja a szigorlati elnöki tisztséget.

Megkéri Dr. Tenk Antal professzor urat, hogy röviden számoljon be Szentirmay András védéséről.

Dr. Tenk Antal: Parádés védés volt. A védés a BK-60-as teremben volt és teltház előtt zajlott. A sikeres védés bizonyítéka, hogy mind a doktori szigorlat, mind a nyilvános védés 100%-os eredménnyel sikerült.

Dr. Neményi Miklós: A Kari Doktori Tanács egyhangúlag javasolja az EDT-nek a fokozat odaítélését. Felkéri Dr. Kuroli Géza professzor urat, hogy Horváth Balázs védéséről számoljon be.

Dr. Kuroli Géza: A bizottság tagjai mind egytől-egyig ismertek és elismert szakemberek. A Jelölt jól mutatta be a téziseit. A teljesítmény háttere lényegesen jobb volt, mint a szavazás eredménye. A doktori szigorlat 86,7%, a doktori védés 87,5%, így cum laude minősítéssel fejezte be a fokozatszerzést. Benedek professzor úrnak is megköszöni a sikeres védést, mert ő volt a Jelölt témavezetője. Még azt is kiemeli a professzor úr, hogy ezzel a védéssel 12-re emelkedett a Doktori Iskolában sikeresen megvédett disszertációk száma és 5 hallgatónak az ügye folyamatban van.

Dr. Benedek Pál: Témavezetőként hozzáteszi, hogy nagyon szigorú volt a bizottság.

Dr. Neményi Miklós: A Kari Doktori Tanács egyhangúlag javasolja az EDT-nek a fokozat odaítélését.

Rátér a harmadik napirendi pontra az egyéb ügyekre. Megadja a szót Dr. Kuroli Géza professzor úrnak.

Dr. Kuroli Géza: A professzor úr nemcsak a Doktori Iskola vezetéséről mond le, hanem a programvezetői feladatokról is és a helyére Dr. Reisinger Péter professzor urat javasolja. A professzor úr témavezetése alatt már több hallgató végzett ebben a programban és jelenleg is több hallgató irányításával foglalkozik. Országosan elismert szakember. A Szenátus a Növényorvosi MSc programra is zöld utat adott, melynek a professzor úr volt a koordinátora.

Dr. Reisinger Péter: Köszöni szépen a jelölést és az elnök úrnak az egyetértését.

Dr. Neményi Miklós: A rektorhelyettes urat is tájékoztatjuk a változásról. Megadja a szót Karácsony Péternek.

Karácsony Péter: A kreditpontokkal kapcsolatban elmondja, hogy a félévenkénti 30 kreditpontot nagyon nehéz teljesíteni a hallgatóknak, mivel egyik félévben esetleg többet publikálnak és a következőben kevesebbet. A gyakorlatban ez elég nehezen alkalmazható. A másik probléma, hogy a Mosonmagyaróváron lévő két Doktori Iskolában a szemeszterenként elérendő kreditpont 30, így a Doktori Szabályzatban bennmaradt 90 kreditet az első két szemeszter végére senki nem tudja teljesíteni.

Dr. Schmidt Rezső: Január 31-én lesz Egyetemi Doktori Tanácsülés, akkor kell felvetni a szabályzatmódosítást.

Dr. Neményi Miklós: Megköszöni a hozzászólást. Ezután ismerteti, hogy a Szenátus megszavazta az Egyetemi Doktori Tanács elnökének Dr. Schmidt Rezső rektorhelyettes urat és az Egyetemi Habilitációs Bizottság elnökének Dr. Neményi Miklóst. További hozzászólásra megadja a szót Kovács Attila docens úrnak.

Dr. Kovács Attila: Felveti, hogy a Szabályzat a disszertáció formai követelményeit nem elég részletesen rögzíti. Javasolja, hogy legyen egy olyan formája a disszertációnak, amelyre, ha ránéznek, már tudni lehet belőle, hogy az ezen az egyetemen készült. Pl.: egy lógóval lehetne jelölni az egyetemet és különböző csíkokkal az egyes karokat. Ilyen jelölést használnak pl. Leuvenben.

Dr. Schmidt Rezső: Az egyetem egységes arculata kezd kialakulni. Van már lógója az egyetemnek egy fába besimuló arc. Emellett használni lehetne az egyetemre és a karra vonatkozó szimbólumokat is. Az akkreditációhoz két dokumentum már így készült el.

Dr. Kovács Attila: Másik felvetése, hogy a Szabályzat előírja, hogy a számozott téziseknek a disszertációban is szerepelniük kell, de néhány megnézett disszertációból hiányoztak a számozott tézisek.

Dr. Tenk Antal: Az akkreditációhoz kell egy olyan dokumentum, melyben a Doktori Tanács tagjai, programvezetők, témavezetők, végzett hallgatók, doktorjelöltek és hallgatók vita alapján kialakított véleményét kellene rögzíteni, mert ezt is kéri a MAB. Erre kellene összehívni az előbb felsoroltakat és a doktori iskolákról elhangzott véleményeket jegyzőkönyvileg rögzíteni kellene. Amikor a látogató bizottság jön akkor is össze kell hívni egy ilyen Fórumot.

Dr. Neményi Miklós: Kéri a javaslatokat a külső tagokra. Mindenkinek megköszöni a részvételt és az ülést bezárja.

Kmf.

Törökné Vas Marianna Prof.

DSc

jegyzőkönyvvezető

Dr. Neményi Miklós

tudományos dékánhelyettes

a Kari Doktori Tanács elnöke

Jegyzőkönyv készítési útmutató - Elektronika és Digitális technika tárgyakhoz
A jegyzőkönyvek formátuma, tartalma mindig visszatérő kérdés a laborfoglalkozásokon. Ezzel a rövid összefoglalóval szeretnék segítséget nyújtani a bizonytalan részek tisztázásához. (2009.03.02)

Fedőlap
A jegyzőkönyv rendelkezzen fedőlappal. A fedőlapon legyenek megtalálhatók az alábbi adatok:

•név
•neptunkód
•kurzuskód
•tantárgy
•mérés száma
•mérés témája
•mérés dátuma
Műszerek
A jegyzőkönyv eredményeinek reprodukálhatóságának érdekében a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a mérésnél felhasznált műszerek típusát és gyári számát. Amennyiben a mérési eredmények nem műszeres mérés eredményei, hanem pl. szimulációs értékek, akkor a szimulációs program nevét és verziószámát kell lejegyezni.

Tartalom
A jegyzőkönyv tartalmazza a labor során elvégzett mérési feladatokat, illetve az azokra adott válaszokat. A szimulációs méréseknél a jegyzőkönyvben nem kell idézni a leírás teljes szövegét, elegendő azt néhány szóban - mondatban - összefoglalni. Szerepeljen még a mérési összeállítás, a kapcsolási rajz, a kapcsolás működésének leírása és a mért adatok. A mérési adatokat általában magyarázó szöveggel is el kell látni, különösen akkor, ha azok eltérnek a várható értéktől.

Adatok
Az adatokat mind táblázatosan (szövegesen), mind grafikusan meg kell jeleníteni. Grafikonoknál nagyon lényeges, hogy ne csak a függvények formája, hanem a tengelyek beosztása - mért mennyiségek, ill. mértékegységek is meglegyenek. A kézzel rajzolt ábráknál ez értelemszerű. Képernyőfotóval kiemelt ábrák esetén győződjenek meg róla, hogy a tengelyeken található mennyiségek meglegyenek, szükség esetén ezekről gondoskodni kell. A digitális fényképezőgéppel készített - főleg oszcilloszkóp - ábrák mellett fel kell tüntetni a kezelőszervek állását is! (Volts/DIV, Time/DIV kapcsolók)

Aláírás
Mindig szerepelnie kell a jegyzőkönyvek végén a következő szövegnek:

"Alulírott nyilatkozom, hogy a jelen jegyzőkönyv és annak tartalma a saját munkám eredménye, az esetlegesen más forrásból származó eredmények és adatok eredetét megjelöltem."

Ezek alatt kell lennie a jegyzőkönyv készítés helyének, dátumának és a készítő aláírásának. Digitálisan beadott jegyzőkönyvek esetén a dokumentumot digitális aláírással - ebben az esetben a nyilvános kulcs személyes átadása szükséges -, ennek hiányában szkennelt aláírás beillesztésével kell ellátni
JEGYZŐKÖNYV,


amely készült ………… év …………….. hó ………….. napján, ………………………….. szolgáltató, ……………… (város), ………………. utca ……….. szám alatt található telephelyén/fióktelepén/üzlethelységében.


Tárgy: fogyasztói igény bejelentése


Jelen vannak:
……………………………………………. fogyasztó
……………………………………………. a szolgáltató képviseletében
…………………………………………….
…………………………………………….
…………………………………………….


Előzmény

………………….. fogyasztó (címe: …………………. város, ………….. utca …..szám) ………….. év …………. hó ………. napján ………………… szolgáltatást rendelt meg a szolgáltatótól. A szolgáltatás ellenértéke: ………………. Ft , melyet a fogyasztó ……….. év ………….. hó …… napján fizetett meg a szolgáltató felé. A szolgáltatásról a szolgáltató ……….. számon bizonylatot állított ki, és azt a jótállási jeggyel átadta a fogyasztó részére.

Fogyasztó panaszának és jótállási igényének leírása

Az előzményben jelzett körülmények között rendeltem meg a szolgáltatótól ………………. termék kijavítását, mivel ………………………………………….. hiba állt fenn. A hiba kijavítása érdekében részére a terméket ………… év …………… hó ……….. napján átadtam, majd a javítás után ………….. év …………. hó ……….. napján átvettem. Ezt követően, ………. év ……….. hó ………….. napon, észleltem, hogy a kijavított dolog újból nem megfelelően működik. Erről a szolgáltatót haladéktalanul szóban/írásban/rövid úton (telefon, fax) tájékoztattam.

A hiba leírása: ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Az igény érvényesítéséhez mellékelten csatolom a jótállási jegyet.

A hatályos jogszabályok alapján az alábbi jótállási igényt kívánom érvényesíteni:
 kijavítás,
 árleszállítás,
 csere,
 elállás a szerződéstől.

Szolgáltató nyilatkozata (a megfelelő rész előtti kockát jelölje be X-szel, a többi áthúzandó!)

A fogyasztó által bejelentett hiba fennállását, az alapján a fogyasztó igényét elismerem.
A fogyasztó által megjelölt jótállási igény teljesítéséről jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodom.
A kifogás rendezésének módja:
……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

A kifogás rendezésének módja a fogyasztó által megjelölt igénytől eltér. Ennek indoka:
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………...


A fogyasztó által bejelentett hiba fennállását elismerem. A fogyasztói igény teljesíthetőségéről jelenleg nyilatkozni nem tudok, arról a fogyasztót 3 munkanapon belül írásban értesítem.


A fogyasztó által bejelentett hiba fennállását, az alapján a fogyasztó igényét nem ismerem el.

Indokolás:
………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………


A jelen lévő felek kijelentik, hogy a jegyzőkönyv a valóságnak megfelelően tartalmazza a tényeket, adatokat és nyilatkozatokat, a jegyzőkönyvhöz egyéb megjegyzést fűzni nem kívánnak.

A jegyzőkönyv készült két eredeti példányban, melyből egy példány a fogyasztót, egy példány a szolgáltatót illeti meg. A jegyzőkönyv ……….. számú oldalt tartalmaz.


k.m.f.



……………………………. ………………………….
fogyasztó szolgáltató


A jegyzőkönyv egy példányát a mai napon átvettem:


Kelt: …………………………………..


…………………………………...
fogyasztó aláírása

Jegyzőkönyv-vezetés formai követelményei

Jegyzőkönyv formai és tartalmi követelményei:

Formai:
• Jegyzőkönyv megnevezése,
• Készítés helye, ideje
• Az ellenőrzést elrendelő szerve megnevezése
• Az ellenőrzött szerv megnevezése
• A jegyzőkönyv készítőinek, az ellenőrzést végzőknek a
• Megnevezése,
• A jelenlévőket,
• Az ellenőrzés kezdő és befejező időpontját,
• Az ellenőrzött időszakot,
• Az ellenőrzött téma megjelölése,
• Az ellenőrzés megállapításait a vizsgálati program sorrendje,
• A felelőssé tett személyek megnevezése,
• Az ellenőrzést végzők aláírása,
• Annak rögzítése.


További formai követelmények:
- Feleljen meg a szabványnak. Amíg írógéppel készültek a jegyzőkönyvek, addig kötöttebb volt, sűrű sorokban kellett gépelni, hogy ne lehessen a sorok közé gépelni.
- A forma ma már csak ajánlott.
- Annyi a megkötés, hogy a K. m. f. + aláírások nem kerülhetnek önmagukban új oldalra, ilyenkor az utolsó hozzászólást is át kell vinni az új oldalra.
- Sortávolság szimpla.
- Bal margó: 2-2,5 cm, Jobb margó: 1-1,5 cm, Alsó-felső margók: 2,5-3 cm
- Sorok alakítása, sorkizárt és elválasztás.
- Az utolsó hozzászólást meg lehet bontani, ha túl hosszú.
- Úgy kell összefűzni, hogy ne lehessen megbontani.

2010. március 18., csütörtök

Beadandó feladat


Beküldés határideje: 2010. március 24. 24:00 óráig varga.katalin@ke.hu címre

Röviden válaszoljon a következő kérdésekre! Ahol szükséges és/vagy lehetséges, illesszen be ábrát, képet! A terjedelem maximum 10 oldal legyen.

  1. Hány fő szerkezeti részt különböztetünk meg alaki szempontból a hivatalos levelekben?
  2. Hogyan gépeljük a feladó adatait a sima levélpapírra?
  3. Milyen postai utasítással adhatjuk fel a leveleket?
  4. Ismertesse a keltezés helyesírási tudnivalóit!
  5. Gyűjtse össze olyan szervezeteknek a címét, amelyek lakóhelye területén működnek! Ezeket a formai követelményeknek megfelelően gépelje le! (minimum 10 címet gyűjtsön)

2010. március 16., kedd

A Zöld Iroda Programról


Az irodák működésének környezeti hatásai kevésbé nyilvánvalóak, mint az ipari és a mezőgazdasági termelésé, de ha figyelembe vesszük az egyre szaporodó (és magasodó) irodaépületeket, illetve az irodai alkalmazottak növekvő létszámát, könnyen belátható, hogy az irodai tevékenység környezeti hatásaival is elengedhetetlen foglalkozni.

A Zöld Iroda Programot a KÖVET szakértői dolgozták ki 1999-ben. Azóta számos iroda esetében segítették a program sikeres bevezetését.

A program célja az adott szervezet irodáinak környezetközpontú fejlesztése az ökotérképezés módszerével, a környezet- és emberbarát működés feltételrendszerének kidolgozása, a működési költségek optimalizálása, a szervezet működéséből fakadó káros környezeti hatások csökkentése, illetve a dolgozók környezettudatosságának növelése.
A KÖVET Egyesület 2010-ben is megrendezi az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Zöld Iroda Versenyt!
Annak a cégnek, amely rajtunk (www.hulladekboltermek.hu) keresztül jelentkezik a pályázatra, 10% kedvezményt biztosítunk a nevezési díjból!
Jelentkezni február 5-ig lehet, a részletekről itt olvashatsz!
Aki környezetbarát irodában szeretne dolgozni és egyben a környezetet sem szeretné feleslegesen terhelni, annak itt a megoldás!
További infók a Zöld Iroda honlapján: www.zoldiroda.hu
JELENTKEZZEN! VÁLTOZTASSON! ...ÉS ADJA TOVÁBB!!!

2010. március 13., szombat

TÁRGYALÁSTECHNIKA




Akár magánéletünket, akár szervezeti, diákszervezeti életünket vizsgáljuk, észre kell vennünk, hogy problémáink, konfliktusaink megoldásához együtt kell működnünk másokkal. Az együttműködés során szükséges az eltérő érdekek egyeztetése, mely érdekegyeztetés legfontosabb eszköze a tárgyalástechnika. Ezért ha eredményesen szeretnénk megoldani problémáinkat, felkészült tárgyalóknak kell lennünk.

Felkészült tárgyalónak lenni azonban nem a másik becsapását és a gyanútlan partner átverését, kijátszását jelenti. Felkészült tárgyalónak lenni azt jelenti, hogy ismerjük a tárgyalások alapvető szakaszait és az egyes szakaszokkal kapcsolatos teendőket, előkészítjük a találkozóinkat, valamint fejlesztjük a kommunikációs képességeinket. A felkészülésünk alapvetően meghatározza, hogy mennyire tudjuk a céljainknak megfelelően befolyásolni a környezetünket.
Ez az összefoglaló rövid áttekintést ad a tárgyalások menetéről, hogy segítsen felkészülni a következő tárgyalásaidhoz.

A tárgyalások szakaszai
FELKÉSZÜLÉS
A tárgyalás előkészítése során el kell készítsük a tárgyalási tervünket. Ebben a tervben kerül meghatározásra, hogy melyek azok a témák, amelyeket a tárgyalás során meg akarunk vitatni. Az egyes problémákkal kapcsolatos célok meghatározását követően -a rendelkezésre álló idő, a partner ismerete alapján- el kell döntenünk, milyen stratégiát követünk a tárgyalás folyamán és a stratégia alapján fel kell állítani a célok elérését legjobban támogató célrendszert.

Témák meghatározása, információgyűjtés
A tárgyalás előkészítésének első lépéseként meg kell határozni azokat a témákat, amelyekről egyeztetni kívánunk. Az egyes témáknál tisztáznunk kell a kiindulási helyzetet, azaz, hogy mi történt, hogyan jelenik meg a probléma, kiket érint, stb. Ebben a részben lényegre törően és tényszerűen össze kell foglalnunk a történteket, a történések okait, valamint hatásait. Ezt követen kell meghatároznunk, hogy mit tartunk sérelmesnek, megváltoztatandónak az ügyben és miért.
A tárgyalás előkészítésének ezen fázisában feladatunk a megvitatandó témákhoz kötődő információk összegyűjtése. Például meg kell tudnunk, hogy kinek jó, hogy létezik az adott probléma (ellenérdekeltek), próbálták-e már mások megoldani a problémát, ha igen miért nem sikerült nekik, hasonló problémát mások oldottak-e meg már sikeresen, kik segíthetnének a legkönnyebben a probléma megoldásában, hogyan lehetne szövetségeseket szereznünk a megoldáshoz stb.
A megszerzett információk csoportosítása és értékelése után tudjuk meghatározni különböző szempontok (pl. legfontosabb, legtöbb diákot érintő, legkönnyebben megoldható probléma) alapján a tárgyalandó témák sorrendjét.

Célmeghatározás, érvrendszer felépítése
A tárgyalások célja nem más, mint az eredendően meglévő konfliktusok feloldása, hiszen, ha nincs konfliktus, érdekellentét, akkor nincs miről tárgyalni. Ennek az ellentétnek a megléte miatt a tárgyalás talán az a formája a kommunikációnak, amely leginkább próbára teszi a résztvevők képességeit.
A felkészülés során feladatunk tisztázni, hogy mi a célunk, mit is akarunk elérni, mi az a megoldási mód, amit elfogadhatónak tartunk, másképpen fogalmazva mikor tekintjük a problémánkat megoldottnak. A pontos célmeghatározás a sikeres tárgyalás alapköve. Ahhoz, hogy később egyértelműen el tudjuk dönteni, elértük-e amit akartunk konkrét, mérhető célokat kell meghatároznunk Nem elegendő tehát azt mondani, hogy "a diákok érezzék magukat jobban az iskolában", hanem azt is meg kell határozni, hogy mikor érzik magukat jól, például akkor, ha több a szabadidő, ha több a közös program, ha lehet csokit kapni a büfében, vagy ha szabadon használhatják az iskola termeit.
A célunk megfogalmazásánál meg kell határozni az optimális célt (azt amikor minden elképzelésünk teljesül) és a minimum célt (azt amit még végső alkuként el tudunk fogadni megoldásnak). A kétfajta cél között lévő különbség adja a tárgyalóknak azt a mozgásteret, amit a tárgyalás során felmerülő alkuban használhatnak. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázása adja meg a tárgyalásban résztvevők felhatalmazását (mandátumát).
Itt tudjunk meghatározni, hogy az elvárásainknak melyek azok a részei, amelyeket követelni (ami jog szerint megillet bennünket) és melyek azok, amelyeket kérni tudunk. A célokat, a követeléseket és kéréseket a rendelkezésre álló információk alapján tudjuk alátámasztani a megoldás eléréshez szükséges érvekkel, érvrendszerrel. Az érvelés pontos meghatározásához azonban ismernünk kell a tárgyalási stratégiánkat

2010. március 11., csütörtök

video video

A számítógép előtt végzett munka ergonómiája

2007-05-21 A számítógépes munkahelyek, kialakításakor olyan munkakörülményeket kell teremteni, ahol a dolgozók hatékonyan és pontosan tudják ellátni feladatukat. Csak akkor lehet jó minőségű munkát elvárni a dolgozóktól, ha megteremtettük számukra a feltételeket, azaz végiggondoltuk az ergonómia követelményeit és annak megfelelően alakítottuk ki a teret. Ennek segítségével minimálisra csökkenthetők vagy akár teljesen kiküszöbölhetők a munka-egészségügyi ártalmak. A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeit az 50/1999 (XI. 3.) EüM-rendelet rögzíti. Az elkövetkezőkben ezzel, kiváltképp a call centerek esetében betartandó ergonómiai és környezetvédelmi feltételekkel foglalkozunk. A számítógépes munkavégzés elterjedésével egy időben végbement egy fajta szabványosítási folyamat, amely az ilyen munkahelyek kialakításának követelményeit határozza meg. A négy évvel ezelőtt megjelent 50/1999 (XI. 3.) EüM-rendelet nagy előrelépésnek tekinthető a számítógépes munkakultúra kialakításában. A rendelet kiterjed minden olyan, az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ, továbbá az e szerinti munkavállalót foglalkoztató minden munkáltatóra. A rendelet nem csak az újonnan létrehozott számítógépes munkaállomások kialakításában nyújt segítséget, hanem a korábban létesített munkahelyek értékelésében és átépítésében is.

E rendelet 2. §-a az alábbi fogalmakat definiálja:
a) képernyős eszköz: számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék, függetlenül az alkalmazott megjelenítési folyamattól,
b) képernyős munkahely: olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz (billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, stb.), esetleges tartozékok, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet,

c) képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is,
d) képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg: a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret, ide nem értve a munkavállaló által a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveget vagy kontaktlencsét.
E rendelet arra hívja fel a figyelmet, hogy a képernyős munkahelyen történő munkavégzés a szervezet fizikai állapotromlását, látásromlást és pszichés (mentális) megterhelést idézhet elő. Ezért az ilyen környezet kialakításakor oda kell figyelni a munkavégzés egészségi és biztonsági feltételeinek megteremtésére. Ez a munka hatékonyságát is növeli.

Ezért a 50/1999 (XI. 3.) EüM-rendelet 4. §-a rögzíti, hogy munkáltató a munkafolyamatokat úgy köteles megszervezni, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces - össze nem vonható - szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.

Ezen túlmenően (5.-7. §) a munkáltató köteles a munkavállaló látásának vizsgálatát biztosítani, őt szükség szerint, de legalább kétévente látásvizsgálatra elküldeni. Ha az orvos megállapítja, hogy a munkavállaló részére a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg biztosítása szükséges, a munkáltató a munkavállalót köteles ellátni a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel. Mindezek végrehajtásából eredő költségek a munkavállalóval szemben nem érvényesíthetők.

Az 50/1999 (XI. 3.) EüM-rendeletnél sokkal részletesebb tájékoztatást nyújt az EU tagországokban érvényben levő ISO-9241 szabványsorozat. Ez a szabvány nem csak a számítógépes eszközök és a munkakörnyezet kialakításának követelményeit rendszerezi, hanem részletekbe menően tárgyalja a szoftvereszközökkel szemben támasztott követelményeket is. Ezzel lefekteti a szoftver ergonómia alapjait.
Minimum 50-70 cm legyen a monitor és a szem távolsága.

Az Egészségügyi Minisztérium rendelete nem közöl konkrét méreteket, ezért más szabványokhoz kell fordulni. Az ANSI-HFS-1988 és az ISO-9241 szabványok minimális távolságnak a 40 cm-t adják meg. A legtöbb régebbi szakirodalom 50 cm minimális távolságot ajánl. Ez a távolság a monitor méretétől is függ. Amikor az ISO-9241 szabvány készült, akkoriban a 15'-os monitorok voltak a legelterjedtebbek. Az elmúlt időszakban azonban a 17'-os és az ennél nagyobb képernyők dominálnak. W. Jaschinski és társai 1999-ben végzett vizsgálatai szerint a 40-50 cm-es monitor-szem távolság kevésnek bizonyul. Laboratóriumi kísérleteik eredményei szerint a kísérletben részt vevő személyek a 90 cm távolságot preferálták. A leginkább elfogadott monitor-szem távolságok a 66-110 cm-es tartományba estek, ahol a 66 cm-es távolságnál több panasz merült fel, mint a 98-asnál, tehát minél távolabb kell a monitort elhelyezni a dolgozótól. A monitor és a szem távolságának ismeretében meg lehet határozni a munkahely szükséges mélységét. 15'-ös monitor esetében, ahol elegendő az 50 cm távolság, a minimális asztalmélységnek 80 cm-nek kell lennie, a javasolt asztalmélységnek pedig 90 cm-nek. 17'-os monitor esetében a monitor-szem távolság 70 cm, a minimális asztalmélység 90 cm, a javasolt pedig 110 cm. LCD monitor esetében a monitor-szem távolság 50 cm, a minimális asztalmélység 70 cm, a javasolt asztalmélység pedig 80 cm.

Egér és billentyűzet

A billentyűzet után az egér a leggyakrabban alkalmazott adatbeviteli eszköz. Eddig csak néhány vizsgálat foglalkozott az egérhasználatból fakadó csont- és izomrendszeri rendellenességekkel. A billentyűzet és az egér használata eltérő testhelyzetet igényel. A billentyűzet használata a kar, a váll, a nyak és a törzs izmainak folyamatos aktivitásával jár együtt a testhelyzet fenntartása miatt. Az egérhasználat viszont egyoldali vállcsavarodást- és hajlítást jelent. C. J. Cook és K. Kothijal 1998-ban végzett kutatásai bebizonyították, hogy az egérhasználat során növekszik a váll elcsavarodása és terhelése, ami növeli a mozgásszervi rendellenességek előfordulásának veszélyét. A jobbkezes felhasználók számára kedvezőbb lenne egy olyan klaviatúra kidolgozása, amelynek jobb oldaláról elhagyják a numerikus részt, mivel így közelebb kerülhetne testük középvonalához az egérpad. Egy call centerben végzett ergonómiai vizsgálatsorozat során kiderült, hogy a dolgozók majdnem olyan gyakran használják az egeret, mint a billentyűzetet. Ezért ilyen munkakörnyezetben biztosítani kellene az egér és a billentyűzet dinamikus használatát. Ez azt jelenti, hogy a munkaterületen elegendő helynek kell lenni ahhoz, hogy a felhasználó az általa legkedvezőbb pozícióban tarthassa munkaeszközeit, a billentyűzetet és az egeret. Az egérrel és a billentyűzettel végzett munka során az alkart meg kell támasztani. Ebből fakadóan megkérdőjeleződik az asztal alá gördíthető kis méretű billentyűzettartók szerepe. Az is a billentyűzettartó ellen van, hogy az egeret külön kell kezelni, ami nem kényelmes. Gyakori egérkezelés esetén úgy kell kialakítani a munkakörnyezetet, hogy az egér közel legyen a felhasználó középvonalához, és a felhasználó le tudja ereszteni a könyökét gépelés közben. Ez lehetővé teszi a hosszabb munkavégzést a statikus izomterhelés minimalizálása mellett. Ebben az elrendezésben csak az alfanumerikus rész használható kényelmesen, azaz a billentyűzet jobb oldala. Optimális esetben 17�-os képernyő alkalmazásakor a klaviatúra 30 cm-ra, az egér 22 cm-re van a felhasználótól (a billentyűzet numerikus része alatt). Gyakori billentyűzethasználat (azaz folyamatos gépelés) esetén a felhasználó előre dől munkavégzés közben. A billentyűzet ugyancsak 30 cm-re legyen tőle, de az egér, 25 cm-re. Ekkor mindkét könyöknek letámaszthatónak kell lennie. Balkezes felhasználók esetén az egérpad a billentyűzet bal oldalán helyezkedik el, a felhasználótól 25 cm távolságra. A billentyűzet távolsága szintén 30 cm.

Szimmetrikus testhelyzet

A szimmetrikus testhelyzet a lábtér biztosításától és a monitor elhelyezésétől függ. A monitor mindenképpen szemben helyezkedjen el a felhasználóval, és a lábtérben semmiféle akadály nem lehet. Tehát a számítógép házát kifejezetten nem szabad a lábak útjába állítani. Ha nincs lehetőség a szimmetrikus elrendezésre, akkor a gerinc egyoldalú terhelése és csavarodása miatt három hónapon belül kimutatható lesz a gerincferdülés.
A munkakörnyezet kiépítése akkor lesz optimális, ha a munkahelyi rendszer elemeinek a megválasztását a beruházó egységként kezeli. Az a számítógépes munkahelyi rendszer, amely teljesíti az imént összefoglalt ergonómiai követelményeket, nemcsak a törvényi kötelezettségeknek tesz eleget, hanem kedvező lesz a munkáltatók és a munkavállalók szempontjából is. forrás: www.consultationmagazin.hu

2010. március 9., kedd

Egy kis kikapcsolódás..

Kedves Blogtársaim!

A napokban zajló aktív munkáért, úgy érzem megjár nekünk egy kis KIKAPCSOLÓDÁS.. :)Remélem Nektek is tetszeni fog, nekem nagyon!:)
http://www.humorcsarnok.hu/g.php/10-szamitogep-internet-humoros-fotok.html

Fő a biztonság..:)

http://iroda.lap.hu/
Egy iroda, egy munkahely valójában egy igen összetett makróközösség, melynek rengeteg mindenre szüksége van. Ezen az oldalon böngészve olyan dolgokat találhatsz, melyek mind-mind elengedhetetlenek egy iroda életéhez.
Igazából akkor tudjuk meg mi minden fontos eszköz szükséges egy iroda működtetéséhez, amikor magunk útjára indítunk egyet. Ez a lap.hu gyűjtemény ebben segít eligazodni.

Irodaberendezés

Innen mindent beszerezhetünk amire szükségünk lehet az irodában: http://www.schafershop.hu/shop/irodai-kaszalakek/10,640,0,0,0,0/

Gépírás

Hasznos lehet!

http://www.youtube.com/watch?v=0WTmykMO74w

Kreatív irodai kellékek :)





Fejlődünk?!.

2010. március 7., vasárnap

Egy kis reklám:

Irodai felszerelések minden mennyiségben :)

www.irodaellatas.hu

Gépírás gyakorlás

Tanuljunk meg jól gépelni! Az alábbi linkre kattintva drága könyvek nélkül is könnyen elsajátíthatjuk/gyakorolhatjuk a gépírást. :)

http://tavtitkar.uw.hu/gepiras.htm

2010. március 6., szombat



A megállíthatatlan technikai fejlődés...
Egy, az ügyvitelt hallgatók és érdeklők számára hasznos link a teljesség igénye nélkül: http://www.magyosz.hu/
Minden Kedves Olvasó és Szerkesztő figyelmébe ajánlom az alábbi linket.
Észrevétel, vélemény a bejegyzéshez (03. 07. 9:14):
Jó programok, de a 168. és 203. informatika termekben mi jobbat használunk :)))))
HVK

Anonimitás felfedése

Kedves Hallgatók!

Ahhoz, hogy értékelni tudjam a tevékenységüket, szíveskedjenek feltüntetni, hogy a képet ki tette fel, a bejegyzést ki írta stb.

Köszönöm!

Egyébként a blog nagyon szépen alakul, gratulálok :)))

Üdvözlettel
Hajdicsné Varga Katalin

2010. március 4., csütörtök

A HIVATALOS LEVELEK, IRATOK FOGALMAZÁSÁNAK
NYELVI FORMÁI, ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Bizonyára sokszor hallottátok már ezt a szállóigét: „Nyelvében él a nemzet.” Más és más alakban felfedezhetjük Bessenyei György, Kisfaludy Károly, Kölcsey Ferenc és Széchenyi István írásaiban, mintegy az ő vallomásukból alakult ki a szólásnak ez a csiszolt formája. Igazságát mélyen átéljük. A nyelvüket vesztett nemzetek elkallódtak a történelem útvesztőin. A nyelvet valamely emberi (népi, nemzeti) közösség alkotja, műveli és tartja fent. A történelem tanulsága szerint túl is élheti az őt megteremtő embert, a közösséget. Gondoljunk a hajdan volt görög és római népre, amelyek anyanyelvüket a tökélyig fejlesztették. Ezek a nyelvek még ma is, kétezer év múltán is megtermékenyítik az emberiség kultúráját. Közömbös lehet-e számunkra a nyelv, amelyen beszélünk, amellyel munkánkat végezzük, az anyanyelvünk? Kölcsey írta: „idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig a lehetségig mivelni kötelesség!” Hogyan is tudnánk megfelelni a levelezés nyelvi követelményeinek, ha nem tudunk világosan és szabatosan, nyelvtörvényeinknek megfelelően szépen fogalmazni.

Történelmünket tanúként idézhetjük a magyar nyelv használata ügyében. Nagyjainknak (az idézett költőknek is) szívós küzdelmet kellett vívniuk a magyar felvilágosodás és a reformkor idején anyanyelvünk polgárjogának elismertetéséért. Azért, hogy a hivatalokban a latin és a német nyelv helyett a magyart használhassák. Hosszú harcok után az 1844-i II. törvénycikkben a kormányzat elrendelte, hogy a törvényalkotás, a hivatalok, az iskolák és a közélet nyelve magyar legyen. Bizony, csak a múlt század közepétől lett hivatalos nyelv hazánkban a magyar. Ne csodálkozzunk, ha még máig sem tudta levetkőzni teljesen a latin és a német nyelv hatását. Különösen hivatalos nyelvünket nem tudtuk megszabadítani az idegen nyelvi koloncoktól, a nehézségektől, a körülményeskedéstől és a köznyelvből ma már kiirtott archaizmustól (régies szóhasználat vagy beszédfordulat).